Az ember olyankor döbben rá hiányaira és gyengeségeire, amikor van ideje gondolkozni rajta. Ezért boldogabbak azok az emberek, akiknek mindig van dolguk...bár ez nem egészen így van,de a lényeghez valahol biztos közel járok.

Mi lehet oka a lehangoltságomnak? Talán a magány, bár ez képlékeny dolog, lehet rajta változtatni. Talán az egyedüllét, a felnőtté válás első lépései ilyen nehezek és ezek miatt érezném magam ilyen furán. Nos, bármelyik megeshet, de lehet hogy most speciel nálam mindegyik fennáll egyszerre...

Bárcsak picikét derűsebb oldaláról tudnám nézni a napot. Az érzelmi kitörések nagysága és rendszertelensége arra enged következtetni hogy össze lehetek zavarodva valami, vagy esetleg valaki miatt. De persze az egyetem nem csak erről akarna szólni. Ahogy azt észrevettem, eléggé nagy a rendszertelenség az írásaim tartalmát illetve megjelenésének rendszerességét illetően. Erre is keresem az okot, bár ez szerintem biztos csak a "depis" hangulatomnak a része.

Vegyük csak sorra: lassan már 1 hónapja hogy egyedül tengetem napjaimat, részben magamra, részben pedig firmáimra utalva. Nem szaladgálhatok minden kis apró hülyeséggel a felsőbbévesekhez...a tanulópénzt mindenki megfizeti.

Vizsgák. Nos ez a sarkallatos pont, mit lehet mit tenni, le kell ülni és tanulni. A hétvégét egész konkrétan erre fogom szánni...leszámítva azt, hogy szombaton biztos délig fogok aludni.

Rosszkedv. Ezt mondjuk jelen esetben bármi és bárki okozhatja, erről nem lehet nagyon sokat írni. Nyelni kell egy nagyot, hidegvíz az arcra és heppiféjszel lehet továbbhaladni.

Egyenlőre ennyi lettem volna, tekintve hogy nemsokára óra, és még össze kell szednem magam...mindenhogy....