Dolgaim

Néhány dolog ami nyomja a lelkem és számomra vagy esetleg mások számára is fontos lehet. Nem lesz rendszeres,de legalább lesz. :)

Friss topikok

  • Gábor, az emlékező: Az elet azert olyan szep, mert nem egy talcan atnyujtott pecsenye,hanem azert szep, mert van benne... (2012.06.19. 21:21) Merengés III.
  • Sspot: ejj-ejj, az az internetes szerepjáték :| Tényleg megváltoztatott mindent :< (2011.11.15. 19:04)
  • Öregtyúk: Hát igen! Egyszer mindenkinek elkezd megkeményedni a feje lágya, főleg miután már ugy érzi kopasz ... (2010.11.24. 20:42) A remény halovány szikrái...
  • Gábor, az emlékező: @Sspot: Nah ilyen ez a mai világ...itt már a Laliknak is fülevan : )) (2010.09.04. 19:00) Hosszú nyár, hosszú szenvedés
  • Sspot: Kicsit depis, de amugy fasza :D keep goin' (2010.05.10. 17:15) Hajnali gondolatok

Linkblog

HTML

...sok idő után újra.

2009.09.27. 23:40 | Gábor, az emlékező | 2 komment

Nemrég ütött fél-éjfélt az óra, azthiszem nem kellene délig fetrengeni az ágyban, és akkor tudnék aludni. Node sebaj, mikor is írhatna az ember blogot, ha nem este.

Ahogy hallgatom a gép halk zörgését az asztalon a monitor mellett, szinte sikítóan hasít tudatomba a magány égető szikrája. A hétvégének nemsokára vége, holnap mehetek az ügyes bajos dolgaimat intézni, valamint megin túl kell élnem egy kegyetlen és kemény, életre tanító napot a nagybetűs Egyetemen. Az egyedüllétet meglehet szokni ugyan, bár még picit viszket tőle a lelkem, de azthiszem lassan belenyugszom, kezdek eggyé válni vele. Ez a legfurcsább az egészben...a kollégiumunk, a mennyei, Baross út 6. szám alatti VUK (Vadi Új Kollégium) a maga párszázas férőhelyeivel, 2 szobás apartmanjaival és szintenkénti 1 db dohányzóhelyiségével...a maga hatalmasságával, még ha tele is van emberekkel, a magány csendes szigete tud lenni. Főleg a hét vége fele, mikor mindenki megy haza, hogy vasárnap (vagy neadjisten hétfőn) újult erővel vágjon neki az előadások morcos, monoton kötelezőségének. Igen, a tanárok szavait hallgatva emígyen okulunk mi, diákok, s ezért küzdtünk oly sokáig. Hát igen, ez volna nekem az egyetem, pogány (elsőéves) szemmel nézve.

 

Remélem ez is rendszeressé válik, de majdcsak alakul, mint ahogy eddig is, többnyire minden összejött a kis életemben amit elterveztem. De a magány attól még nagy úr....

A bejegyzés trackback címe:

https://emlek.blog.hu/api/trackback/id/tr401411851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pingvin66666 2009.09.28. 00:06:40

hát igen, a magány tényleg nagyúr...rajtam is uralkodott húsz kerek éven át...bah...megkeseríti az embert az egyedüllét. de én még idejében ki lettem rángatva belőle :D huhh hálát is adok érte az illetőnek. de olykor meg jól esik a magány...ez is egy többértelmű dolog...pl szülők...wáá na olyankor kifejezetten jó...ha koliban rohadsz egy hétvégét, akkor kifejezetten rossz...sokrétű...

csak így tovább! \m/

Gábor, az emlékező 2009.09.28. 00:09:18

Azt hiszem ebben totálisan egyetértünk.
süti beállítások módosítása